Summio

Könyv

METEOROLÓGIA

Ez egy mélyreható betekintés Arisztotelész meteorológiával kapcsolatos gondolataiba, amely az égi mozgásoktól kezdve a földi jelenségekig, mint a szelek és földrengések, mindent lefed.

13 perc olvasás

Elérhető nyelvek

Összefoglaló előnézete

Arisztotelész Égi és Földi Világa: Az Időjárás és Több, Mint Gondolnád

Sziasztok! Ma egy kicsit elmélyedünk a természet alapvető működésének megértésében, ahogy azt az egyik legnagyobb gondolkodó, Arisztotelész látta. Már volt szó az univerzum építőköveiről, a mozgásról, a csillagok rendjéről, meg persze azokról a bizonyos elemekről – föld, levegő, tűz, víz –, amikből minden épül, és amik egymásba alakulnak, létrehozva és elpusztítva dolgokat. Komoly anyag volt, ugye? De Arisztotelész, akinek a nyomdokain járunk, rámutatott, hogy van még egy fontos szelete a nagy egésznek, amit nem fedtünk le. Ezt a részt nevezték az elődei nagyjából 'meteorológiának'. Na most, ha ezt a szót meghallod, valószínűleg az időjárás-jelentés jut eszedbe: eső, nap, felhők, a szokásos. És igen, ez is benne van, de Arisztotelész értelmezése sokkal szélesebb, és őszintén szólva, sokkal izgalmasabb. Ő ezt a tudományterületet úgy definiálta, mint ami természetes jelenségekkel foglalkozik, de ezeknek a jelenségeknek a rendje kevésbé tökéletes, mint az égitestek precíz, kiszámítható tánca, vagy az elemek alapvető átalakulásai. Gondolj rá úgy, mint a természet egy kicsit ’koszosabb’, kiszámíthatatlanabb oldalára. Ezek a dolgok egy specifikus régióban történnek – abban, amelyik a legközelebb esik az égitestek állandó mozgásához. Olyasmi, mint a légkör, közvetlenül a mennyei szféra alatt, ahol a dolgok egy kicsit… érdekesebbé válnak.

A ’Meteorológia’ Arisztotelészi Értelmezése: Mi Minden Fér Bele?

Szóval, pontosan milyen dolgok tartoznak ebbe a ’meteorológiai’ ernyő alá Arisztotelésznél? Készülj, mert ez egy izgalmas utazás: A Tejút: Igen, az az egész, ködös fénysáv az éjszakai égbolton. Arisztotelész ki akarta bogozni, hogy mi is ez valójában. üstökösök: Ezek a tűzijátékos, csíkot húzó látogatók, amelyek évezredek óta tartják rettegésben és bűvöletben az embereket. Mik ezek? Honnan jönnek? Hullócsillagok (Meteórok): Azok a gyorsan elsuhanó fényszikrák, amiket az égen látunk. Égi jelenségek? Légköri dolgok? Vagy valami egészen más? De itt nem áll meg a dolog. Nagyon érdeklik az 'affekciók' is – lényegében a levegő és a víz közös jellemzői és viselkedésformái. Itt kezdünk közelebb kerülni ahhoz, amit ma időjárásnak és klímának gondolunk: A levegő és a víz kölcsönhatásai: Hogyan hatnak egymásra? Mi történik, amikor keverednek, melegszenek, hűlnek vagy kicsapódnak? A Föld szerepe: A tanulmány kiterjed a Föld típusaira és részeire is, és arra, hogyan befolyásolják ezeket a jelenségek. Gondolj hegyekre, völgyekre, víztestekre – hogyan viselkednek, és hogyan lépnek kölcsönhatásba a légkörrel? Mindezek, érvelése szerint, rávilágítanak néhány drámai természeti esemény okaira, amelyeket tanúi vagyunk: Szelek: Miért fújnak? Mi hajtja őket? Mindez összefügg a levegő és a víz dinamikájával. Földrengések: Mi rázza meg a földet? Arisztotelész ezt a Föld mozgásaival és ’affekcióival’ magyarázta, valószínűleg a föld alatti levegő és víz hatására. A következmények: És persze, mindezeknek a jelenségeknek a hullámzó hatásai. Egy földrengés okozhat cunami, vagy egy erős szél befolyásolhatja a tengert – ezekről a következményekről beszél.

A Rejtélyes és a Magyarázható

Itt jön egy kulcsfontosságú pont Arisztotelész gondolatmenetéből: a ’meteorológiai’ jelenségekkel kapcsolatban 'némelyek zavarba ejtenek minket, míg mások bizonyos fokig magyarázatot adnak magukra.' Ez egy rendkívül földhözragadt, realista megközelítés a tudományos kutatásban. Nem állítja, hogy mindenre tudja a választ. Elismeri, hogy némely dolgokat egyszerűen nehéz kitalálni, még a legjobb megfigyelésekkel és érveléssel is. De, ragaszkodik hozzá, mégis képesek vagyunk néhányat megmagyarázni. Ez a tudományos fejlődés lényege – a megértés határainak feszegetése, még akkor is, ha nem oldunk meg mindent egyszerre. És a jelenségek listája csak folytatódik, egyre intenzívebbé válik: Villámok és Mennydörgés: Azok a hirtelen, robbanásszerű villanások és dörgések. Mi okozza őket? Tornádók és Tűzörvények: Azok a pusztító, örvénylő légoszlopok, amelyek néha tüzet is visznek magukkal. Hogyan keletkeznek? Kicsapódás (Konkréció): Megemlíti a ’kicsapódás’ által okozott ismétlődő ’affekciókat’ is. Ez valószínűleg olyan folyamatokra utal, ahol az anyagok összetalálkoznak és megszilárdulnak, mint például a jégeső, a jég, vagy akár bizonyos típusú kőzetek kialakulása, amelyeket a légköri viszonyok befolyásolnak.

A Nagy Finálé: Állatok és Növények

Miután megbirkózott mindezekkel a komplex, gyakran kaotikusnak tűnő természeti eseményekkel, Arisztotelész szerint a nagy filozófiai projektjének utolsó lépése az állatok és növények vizsgálata. Ezeket általános és részletes módon is el akarja magyarázni. Ez mutatja hihetetlen ambícióját – egy teljes keretrendszer létrehozását a természeti világ egészének megértésére, az alapvető elemek és égitestek szintjétől a legösszetettebb élő szervezetekig. Ha ez megtörtént, zárja, az eredeti vállalkozása – a természet magyarázatára irányuló hatalmas projektje – befejezettnek tekinthető. Olyan ez, mintha egy hatalmas, bonyolult kirakóst építene, és a meteorológia egy hatalmas, kihívást jelentő darab, amely összeköti a kozmikust a földiesszel, és utat nyit az élet megértéséhez. Tehát, bontsuk le ezt a ’meteorológiát’ tovább. Nem csupán furcsa égi események listája; ez egy szisztematikus kísérlet a kauzák és mechanizmusok megértésére az olyan jelenségek mögött, amelyek a szublunáris szférában – az ő nézete szerint a Hold alatti régióban – történnek. Ez eltér a mennyei szféra tökéletes, örök, változatlan birodalmától.

A Szublunáris Birodalom: Másfajta Változás

Arisztotelész az univerzumot két fő birodalomra osztotta: 1. A Mennyei (Égi) Birodalom: Ez magában foglalja a Holdat, a Napot, a bolygókat és a csillagokat. Ez a tökéletesség, az örök mozgás (természetesen körkörös) és a változatlan anyagok (az éter) birodalma. Itt a rend tökéletes. 2. A Földi (Szublunáris) Birodalom: Ez minden, ami a Hold alatt van – a Föld, a levegő, a tűz és a víz. Ez a változás, a keletkezés és az elmúlás birodalma. A dolgok születnek, nőnek, rohadnak, meghalnak. A mozgás itt nem feltétlenül tökéletes vagy örök; gyakran lineáris, és a négy elem állandó kölcsönhatásának van alávetve. A rend itt kevésbé tökéletes, változékonyabb, és hajlamos azokra a jelenségekre, amelyeket ’meteorológiaiaknak’ nevezünk. A meteorológia tehát elsősorban a földi birodalomban zajló folyamatok tanulmányozása, különösen azoké, amelyeket a mennyei birodalommal való határ – a légkör és annak kölcsönhatásai – befolyásol.

A Jelenségek Szétbontása:

Nézzünk meg néhány konkrét jelenséget, amelyeket Arisztotelész említ, egy kicsit részletesebben: A Tejút: Arisztotelész számára ez nem egy modern értelemben vett galaxis volt. Úgy hitte, hogy ez légköri tűzjelenségekkel vagy elektromos kisülésekkel kapcsolatos, esetleg az égitestek súrlódása vagy egy ’égő gőz’ koncentrációja okozza a felső légkörben, a fix csillagok szférájához közel. Ez egyfajta légköri eseménynek számított, bár grandiózus és tartósnak, maguktól a csillagoktól elkülönítve. üstökösök: Ezek nagy ’üzletet’ jelentettek. Ellentétben a bolygókkal, amelyek kiszámítható körpályán mozogtak, az üstökösök szabálytalanul jelentek meg, kiszámíthatatlanul mozogtak, és gyakran tűzínűnek tűntek. Arisztotelész, és sokan utána, nem azonosították őket bolygószerű égitestekkel, hanem légköri jelenségként tekintettek rájuk. Azt javasolta, hogy ezek lényegében ’égő csillagok’ vagy a felső légkörből származó tűzes exhalációk, amelyek akkor jelennek meg, amikor a levegő száraz és nyugtalan. Megjelenésüket gyakran jóslatnak tekintették, ami a szublunáris régió vélt instabilitását tükrözte a mennyeihez képest. Meteórok (Hullócsillagok): Ezeket is légköri eseményeknek tekintették, valószínűleg az anyagok felső levegőben való meggyulladása vagy súrlódása okozta, ahogy gyorsan mozogtak. Gondolj rá úgy, mint egy rövid, tűzínű csíkra, amit valami ég el, miközben leesik vagy áthalad a levegőn. A levegő és a víz ’affekciói’: Ez az, amit ma időjárásnak hívunk. Arisztotelészt érdekelték a következők: Sűrűsödés és Ritkulás (Kondenzáció és Rarefakció): Hogyan változik a levegő és a víz sűrűsége. A melegítés ’ritkulást’ (terjedést és kisebb sűrűséget) okoz a levegőben, míg a hűtés ’sűrűsödést’ (összehúzódást és nagyobb sűrűséget) okoz. Párolgás és Csapadék: Hogyan válik a víz párává és emelkedik fel, és hogyan hűl le ez a pára, kicsapódik és esik vissza eső, hó vagy jégeső formájában. Szelek: A szelek mozgó levegőként magyarázta. Ezt a mozgást okozhatja a légkör általános melegedése és hűlése, nyomáskülönbségeket hozva létre, vagy specifikus helyi események, mint például tűz vagy földrengés, ami ’kilöki’ a levegőt. A levegő hőtől való terjedése kulcsfontosságú tényező volt. Felhők és Eső: A felhők a levegőben elpárolgott nedvesség kicsapódásából keletkeztek. Az eső akkor következett be, amikor ezek a kicsapódott párák elég nehézzé váltak ahhoz, hogy lehulljanak. Mennydörgés és Villámok: Ezek a viharok során bekövetkező levegő gyors melegedésével és terjedésével voltak összefüggésben. A villám az ebből a gyors terjedésből származó gyulladás vagy villanás volt, a mennydörgés pedig a levegő ezt követő ’felrobbanásából’ vagy ’szétpattanásából’ származó hang. Földrengések: Arisztotelésznek volt egy kifinomult elmélete a földrengésekre. Úgy vélte, hogy ezeket a Föld belsejében lévő levegő (vagy gőz) mozgása okozza. Amikor a levegő a Föld belsejében felmelegszik, kitágul és megpróbál kiszabadulni. Ha a környező föld elzárja, akkor remegéseket okozhat, és megrázhatja a