Összefoglaló előnézete
Hogyan működik a motiváció a munkahelyen? Herzberg elmélete és a gyakorlat
Sziasztok! Ma egy olyan témáról fogunk beszélgetni, ami mindannyiunkat érint: mi az, ami igazán jó érzéssel tölt el minket a munkánk során? Nem csak arról a munkáról beszélünk, amiért fizetnek, hanem arról, ami miatt úgy érezzük, valamit elértünk, és talán még boldogok is vagyunk tőle. Kiderült, hogy sokáig rossz helyen kerestük a válaszokat.
A Régi Gondolkodásmód: A Problémák Elkerülése Volt a Cél
Évekig az volt az uralkodó nézet az üzleti világban, hogy a legfontosabb a problémák elkerülése. Gondoljatok csak bele: a cégeket az foglalkoztatta, hogy senki se legyen elégedetlen, senki se panaszkodjon, és mindenki jól kijöjjön egymással. A hangsúly nagy része az úgynevezett 'higiéniai tényezőkön' volt. Ezek olyan dolgok, mint a céges szabályzatok, a fizetés, a főnökkel való kapcsolat, a munkakörülmények – lényegében minden, ami a tényleges munkán kívül esik. A gondolatmenet az volt, hogy ha ezeket a dolgokat 'elég jó' szintre hozzuk, az emberek motiváltak lesznek. Olyan volt ez, mintha egy nagyszerű házat akarnánk építeni azzal, hogy csak arra figyelünk, hogy az alap ne dőljön össze, anélkül, hogy igazán arra gondolnánk, milyen szobákban élveznék az emberek az életet. Különösen az amerikai ipar ragadt bele ebbe. Megpróbálták megoldani ezt a látszólag lehetetlen rejtvényt: hogyan lehet megszüntetni minden interperszonális elégedetlenséget. És miközben minden kis göröngyöt kisimítottak az úton, mi maradt figyelmen kívül? Azok a dolgok, amiknek valójában megvolt a potenciáljuk arra, hogy nagyszerűvé tegyék a munkát: például a megfelelő képzés, a munka minőségének javítása, és annak biztosítása, hogy az emberek valóban fejlődhessenek és tanulhassanak. Olyan volt ez, mintha egy autót próbálnánk jobbá tenni azzal, hogy csak a krómot polírozzuk, miközben a motort figyelmen kívül hagyjuk.
Herzberg Nagy Kihívása: A Játék Megfordítása
Itt jött Frederick Herzberg és az áttörő könyve, a 'The Motivation to Work', ami olyan volt, mint egy friss levegő – vagy talán egy villámcsapás, attól függően, hogyan nézzük! Ez a könyv, amely eredetileg már régen jelent meg, lényegében azt mondta: 'Várjunk csak egy percet, srácok. rossz dolgokra koncentráltok.' Herzberg kihívta ezt a 'befogadott bölcsességet' azzal, hogy valami radikálisat javasolt: az igazi munkavállalói elégedettség, az a mély érzés, hogy elvégeztünk valamit, és motiváltság, nem a rossz dolgok elkerüléséből fakad. Az a munka belsejéből fakad. Olyan dolgokról beszélünk, mint az eredmények elérése, a készségeink fejlesztése, a felelősségvállalás, és olyan munka végzése, ami valóban érdekes és kihívást jelent.
Harminc Évvel Később: A Kutatás Még Mindig Helytálló
Az igazán jó dolog az, hogy Herzberg egy későbbi bevezetőjében visszatekintett a harminc évnyi kutatásra, ami az ő eredeti megállapításait követte. És tudjátok mi történt? A fő gondolatok rendkívül relevánsak maradtak, és továbbra is vitákat és kutatásokat inspirálnak. Hogyan jutottak el ő és kollégái ezekre a következtetésekre? Nem csak elméleteket gyártottak. Valóban beszélgettek emberekkel. Megkérdezték a munkavállalókat, hogy írjanak le valós, munkahelyi pillanatokat, amelyek kivételesen jó vagy kivételesen rossz érzést keltettek bennük. Ezek nem elvont felmérések voltak; ezek élt tapasztalatokról szóló történetek voltak. És az eredmények? Elég meglepőek voltak, még a kutatók számára is! Rossz Környezet = Elégedetlenség: Megerősítést nyert, hogy a rossz munkakörnyezet – olyan dolgok, mint a tisztességtelen szabályzatok, rossz kapcsolatok vagy kényelmetlen körülmények – minden bizonnyal elégedetlenséghez és boldogtalansághoz vezet. Nem nagy meglepetés. Jobb Körülmények ≠ Boldogság: De itt jön a lényeg: a rossz körülmények javítása nem tette automatikusan boldogabbá vagy motiváltabbá az embereket. A fizetés javítása, a világítás rendbetétele vagy a kávégép jobbá tétele csökkentheti a panaszokat, de ritkán váltott ki valódi lelkesedést vagy törekvést a több csinálására. Az Elégedettség Belülről Jön: Tehát honnan jött az elégedettség? Túlnyomórészt olyan tényezőkből, amelyek a munka lényegéhez kapcsolódtak. Gondoljatok bele: Eredmény: Egy nehéz projekt befejezése, egy összetett probléma megoldása, egy cél elérése. Elismerés: Dicséret kapni a jó munkáért, elismerést szerezni az erőfeszítéseidért. Maga a Munka: Valami kihívást jelentő, érdekes, értelmes dolog csinálása, és annak birtoklása. Felelősség: Autonómia és bizalom kapása a saját feladatok vagy projektek kezelésére. Előléptetés: Lehetőségek a növekedésre, új készségek elsajátítására és előrelépésre.
A Régi Feltételezések Megkérdőjelezése
A Herzberg és csapata által összeállított bizonyítékok valóban keresztülhúzták sok régi elképzelés számításait a munkahelyi elégedettségről. Az egyik legjelentősebb kihívás az volt az elképzelés, hogy az ember egyszerűen felteheti a munkahely 'jó' és 'rossz' dolgait egyetlen skálára, és átlagolhatja őket. Herzberg azt állította, és a kutatásai is alátámasztották, hogy az elégedettséget okozó tényezők és az elégedetlenséget okozó tényezők valójában két külön dolog. Megszüntetheted az elégedetlenséget anélkül, hogy elégedettséget hoznál létre. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy nem tehetünk valakit magasabbá azzal, hogy kevésbé alacsonnyá tesszük. Különböző spektrumokon helyezkednek el. Ez azt jelentette, hogy a motiváció és a teljesítmény nem csupán az alapvető szükségletek kielégítéséről vagy a külső jutalmak (például bónuszok vagy juttatások) eléréséről szólt. Persze, ezek a dolgok számítanak – megakadályozzák, hogy az emberek elégedetlenek legyenek –, de nem feltétlenül hajtják őket a kiválóságra. Az igazi hajtóerő valami mélyebbről fakad, valami, ami a munka természetéhez és az általa hozott eredmények érzéséhez kapcsolódik.
A Motiváció-Higiénia Elmélet Születése
Ezekre a megállapításokra alapozva Herzberg és csapata kifejlesztette az úgynevezett Motiváció-Higiénia Elméletet. Ez egy elég ügyes módja a munkahelyi motiváció átgondolásának. Az elmélet lényegében két kategóriába sorolja a munkahelyi tényezőket: 1. Higiéniai Tényezők: Ezek a 'megelőző' vagy 'karbantartó' tényezők. A munkakörnyezethez és a kontextushoz kapcsolódnak. Gondoljatok rájuk úgy, mint az alapvető higiéniára, amit a betegségek elkerülése érdekében végzünk. Ha rosszak, elégedetlenséget okoznak. De ha jók, nem feltétlenül tesznek minket boldoggá vagy motiválttá; csak megelőzik a boldogtalanságot. Példák: Céges szabályzatok és adminisztráció A felügyelet minősége Interperszonális kapcsolatok (főnökkel, kollégákkal, beosztottakkal) Munkakörülmények Fizetés Státusz Munkahelyi biztonság 2. Motivációs Tényezők: Ezek a 'növekedési' vagy 'elégedettséget okozó' tényezők. A munka tartalmába vannak beágyazva. Ezek azok a dolgok, amelyek valóban munkahelyi elégedettséghez és pozitív motivációhoz vezetnek. Példák: Eredmény Elismerés Maga a munka (kihívást jelentő, érdekes) Felelősség Előléptetés Fejlődési lehetőségek A legfontosabb üzenet itt az, hogy nem motiválhatsz embereket pusztán a higiéniai tényezők javításával. Csak az elégedetlenséget csökkentheted. Az igazi motiváláshoz a motivációs tényezőkre kell összpontosítanod – magát a munkát kell gazdagítanod.
